Category Archives: V-Z

Visegrád

A Visegrádi Palotakert tökéletes példája a középkori magyar királyok hatalmának, ugyanakkor szépérzékükről, pompaszeretetükről is tanúskodik, nem véletlen, hogy főúri körökben Európa-szerte csodájára jártak. A közelmúltban végzett feltárásoknak és rekonstrukciós munkálatoknak köszönhetően ma te is beléphetsz kapuján, és a középkor hangulatába belemerülve tehetsz egy sétát a kontinens egykor legszebbnek számító palotakertjében.

Visegrád, a földi paradicsom

Bartolomeo de Maraschi pápai követ 1483-ban Visegrádon járva úgy keltezte IV. Sixtus pápának küldött levelét, hogy egy földi paradicsomból ír. Mátyás uralkodása idején nem csupán budai, de visegrádi palotája is az európai reneszánsz egyik pompás központjának számított.

Az uralkodók egykori hivatalos székhelye később kedvelt nyári rezidenciává vált, melynek gótikus és reneszánsz, lépcsőzetesen egymás mellé épített szárnyai a korabeli építészeti megoldások tekintetében is kivételes hellyé tették a márvány szökőkutakkal díszített udvarral, oszlopcsarnokokkal, függőkertekkel és mintegy 350 szobával rendelkező palotát. Az említett, sokat látott követ a földi paradicsom jelzővel természetesen az épületegyüttes teljes egészét ismerte el, de gondolatába beleillik az egykori meseszép palotakert dicsérete is.

Egy középkori kert újjászületése

A palotakert rekonstrukciójára kicsi volt az esély, újjászületése mégis megvalósult. Ez az eredmény párját ritkítja Magyarországon, de sok tekintetben még az európai kontinensen is. Ahogy ugyanis a palotamaradványai, úgy az egykori kert részletei is több évszázados álmukat aludták a felszín alatt.

vsiegrád palotakert_2A palotakert

A kutatók fejében a palota megtalálása és feltárása nyomán merült fel a gondolat: meg lehetne keresni az egykori humanista szerzők szövegében említett kertmegmaradt nyomait is. A palotától északra húzódó, az újkorban beépítetlen terület – mely helyzete alapján megfelelt a kert területének – mindig is csábító volt egy ilyen kutatás szempontjából, hiszen jellege arra utalt, hogy itt nincsenek a föld alatt nagyobb középkori épületek maradványai.

A helyreállításhoz nem volt elegendő a régészek szaktudása, több tudományág szakembereinek közös munkáját igényelte, a helyi múzeum munkatársai és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kutatói több éven át folyó kutatásuk eredményeként a kerttervezők asztalára le tudtak tenni egy olyan dokumentációt az egykori kertről, mely alapján elkészülhetett a modern rekonstrukció.

Valami régi és valami új

A kert épített részleteit, így a kerítését, a mesterséges teraszokat vagy éppen a kerti ház maradványait sikerült felszínre hozniuk a kutatóknak, csak úgy, mint a kertmértani közepén egykor álló, nyolcszögletű vörös márvány csorgókút talapzatát, az ahhoz kapcsolódó vízvezeték maradványait és a kút egykori faragott részeinek néhány töredékét.

Az apró márványdarabok mellett a kút újraálmodásához a középkori ábrázolásokat is segítségül hívták. Az egykori növényzetet a nedves környezet hatására évszázadokon át megmaradt, eltömött kutakban talált botanikai maradványokból rekonstruálták, azt pedig, hogy a különböző virágokat milyen elhelyezésben, ágyásokban, sorokban vagy éppen más formában ültették és gondozták a királykertészei, szintén a korabeli ábrázolások segítségével sikerült kideríteni. A késő középkori palotakert rekonstrukciós munkálatai 2000-ben kezdődtek meg, az északi felső kert átadására 2001 májusában, a gyümölcsöskertére pedig 2002-ben került sor.

A kertkapun át a középkorba

Ha ma látogatod meg a palotát, egy újra álmodott kertben gyönyörködhetsz, és talán magad elé tudod azt is képzelni, milyen lehetett, amikor a király vagy a királyné, az udvari emberek vagy az udvarhölgyek díszes ruháikba felöltözve jelentek meg valamilyenkerti mulatságon. A színes virágágyások, a rózsalugasok, a függőkertekre jellemző megoldások, a pergolák és a díszkúttal ékesített utak között tett séta üdítően hat testre és lélekre egyaránt, amit csak fokoz a kertből a Dunára nyíló egyedülálló panoráma, illetve a hegyek és az azokat borító zöldellő dombok közelsége.

visegrádi vár_1A visegrádi vár

Ha vonz a középkori időutazás, természetesen a palotát is érdemes bebarangolnod, csak úgy, mint Visegrád fellegvárát. Ha pedig mindezt májusban teszed meg, a tavasszal és még júniusban is tartó Visegrádi Palotanapok rendezvénysorozatán is részt vehetsz, melynek keretében megismerkedhetsz a palota mindennapjaival, lovagi tornát, solymászbemutatót, nem utolsósorban pedig reneszánsz színielőadásokat is megtekinthetsz.

Zemplén

A zempléni Rákóczi-túrák e különleges hegyvidéki táj esszenciáját nyújtják az itt kirándulóknak. A regénybe illő természet legjava, emellett a Rákóczi-emlékek sokasága, a Hegyalja borai, az apró falvak hangulata, a néprajzi, művészeti látnivalók, a várak, várromok históriája várja az idelátogatókat, nem utolsósorban pedig a helyi, vendégszerető emberek mosolya. Tovább olvasom

Zebegény

Az egyik legszebb Duna-parti település: Zebegény

A folyópart, az út, a vasút és a Börzsöny találkozásánál szinte alig marad hely az egyik leghangulatosabb Duna-parti település, a meseszép Zebegény házainak. Ha ezt a helyet választod úti célodul, természeti szépségekben és kulturális látnivalókban sem szenvedsz majd hiányt. A festői szépségű üdülőfalu plébániatemplomát a szecesszió népi ágát képviselő Kós Károly – Wekerle-telep, a főváros állatkertjének egyes pavilonjai, Városligeti Általános Iskola – és Jánszky Béla tervezte. Tovább olvasom